22M az már nincs messze a LEO műholdtól...

Bejegyzés: 10 perc a Szovjetunió felett, 1. rész

Köszönöm szépen, ez érdekes volt.

Azért az oroszokhoz hasonlóan itt is irigylésre méltó optimizmussal álltak neki a tervezésnek (bár a CIA Mach 22-es elvárásánál inkább a használt tudatmódosító anyagokat irigylem), olyan paraméterekben gondolkodtak, amelyeknek 65 évvel később se sikerült a közelébe se jutni. Külön furcsának érzem, hogy Mach 4-5 képességű gép se épült sorozatban soha, és ehhez képest ennek a többszörösében gondolkodtak csuklás nélkül.

Bejegyzés: 10 perc a Szovjetunió felett, 1. rész

@KLB80: @Galaric: Örülök, hogy tetszett :)

@Macroglossa: Bár részletesebb forrásokat nem olvastam Bartini kapcsán, ott azért valószínű volt, hogy nem jön össze a dolog, azt gondolom. Az említett módon maximálisan beágyazott Tupoljev és a kicsit sötét lóként ott lévő Mjasziscsev is csak a valahol azért baltával faragott Tu-95-öst és 3M-et tudta megalkotni, pedig már ezekhez is óriási innovációra volt szükség. Ehhez mérten Bartini futurisztikus terve szerintem elsőre ránézésre is túl sok volt. Cibinnél viszont végső soron még pár példány is elkészült az R-020-asból, szóval abból akár lehetett is volna valami. Ha elfogadják az eredeti, nagyot mondó teljesítményadatok csökkentését a korszak realitására, egy kisebb sorozat szolgálatba állítása nem lett volna kirívó. Maga az OKB-52 nagyon jól futott Cselomej Hruscsovval való kapcsolata miatt, ilyen értelemben is belefért volna a dolog. Viszont pont ezért mégse fért bele, mert a űrhajózásban és a tengerészeti robotrepülőgépek fejlesztésében nyakig volt az iroda, számukra a speciális típus tevékenységi körön kívüli volt. Szóval ha nem is volt meglepő a bukás, talán előre garantált sem. De hát az ilyesmi, egyébként roppant érdekes kérdések megválaszolásához talán nincs is már elég forrás, nem könnyű szerintem utólag megmondani, ki mit gondolt egy-egy adott pillanatban, hogy látta a helyzetet, a jövőt.

Bejegyzés: Cibin gyors és nagy hatótávolságú repülőgéptervei az ötvenes évekből, 2/2. rész

Köszönöm a cikket.

Akkoriban mennyire volt látható, ami ma már elég valószínűnek tűnik, hogy ezeket a terveket (Cibin és Bartini) egy pillanatig se veszélyezteti a megvalósulás?

Bejegyzés: Cibin gyors és nagy hatótávolságú repülőgéptervei az ötvenes évekből, 2/2. rész

érdekes volt nagyon. Köszi a munkádat!

Bejegyzés: Cibin gyors és nagy hatótávolságú repülőgéptervei az ötvenes évekből, 2/2. rész

Aztaaaaa, de èrdekes lett ez is.
Remek, várom a folytatást!
Van pár kèrdès, ma úgyis lesz egy rakat meetingen, majd azok alatt megfogalmaznom...

Bejegyzés: Cibin gyors és nagy hatótávolságú repülőgéptervei az ötvenes évekből, 2/2. rész

@Macroglossa: Liszenko előéletét nem ismerem, Cibin annyiból jobbnak tűnik, hogy "egyszer már volt valaki", nem csodálom, hogy ezt vissza akarta szerezni (önálló iroda). Tupoljev meg legendásan rosszindulatú volt, erről volt pár sor a Tu-22M ismertetőben is, és szinte minden más esetben előjön, ha ő a képbe kerül. (Jakovlevről meg a Szuhoj elleni manőver ismert, a Me-262 lemásolása kapcsán.) Az mondjuk fix, hogy Cibin túl szépet ígért, és pont hajtóművek terén, amikor a szovjetek voltak leginkább lemaradva e téren. Lásd még az angoloktól kapott Nene hajtóművek esetét... Lényeg a lényeg, lehet, hogy a helyében én is egy ilyen belépővel nyitottam volna. Az más kérdés, hogy ennek a következményeit is vállalni kell, csak ezek a kapcsolatokon múló, és még így is kiszámíthatatlan szovjet rendszerben nem igazán voltak előre kalkulálhatóak... :)

Bejegyzés: Cibin gyors és nagy hatótávolságú repülőgéptervei az ötvenes évekből, 2/1. rész

Ez megint kifejezetten érdekes volt, köszönöm.
A vitorlázógépe úgy nézett ki, mint egy leskálázott Me-321.

Valahogy a cikk alapján kicsit úgy tűnik, hogy Cibin volt a repülőgéptervezés Liszenko-ja, aki részben azzal csinált karriert, hogy azt mondta és ígérte, amit a vezetés hallani akart, a "még nem is létező hajtóművekkel a gépem 80% hasznos terhet fog vinni" azért kicsit erősnek tűnik, valószínűleg okkal nem volt népszerű Tupoljevnél.

Bejegyzés: Cibin gyors és nagy hatótávolságú repülőgéptervei az ötvenes évekből, 2/1. rész

@Galaric: Örülök, hogy tetszett :)

@Macroglossa: Ez egy stratégiai fontosságú repülőgép lehetett volna, legkevésbé sem marginális. És itt könnyebb volt összeegyeztetni ezt a folyamatos görbület elvre emlékeztető kialakítást azzal, hogy nagyon hosszú repülési idők alatt nagyon fontos az alacsony légellenállás. A csupaszárny kialakítás meg mindkettővel egybevág, bár valójában csak az egyik terv volt kifejezetten ilyen, a többi viszonylag hagyományosabb. Plusz nyugaton is még 40 év eltelvétel is csak az USA tudott taktikai típusban alacsony észlelhetőségűt készíteni, és ők is csapásmérővel kezdték.

Bejegyzés: Rakétamegfigyelő repülőgépek tervei szovjet módra

Szokás szerint érdekes és informatív volt.
Azt nem értem, hogy ilyen marginális területen stealth repülőben gondolkodtak, miközben vadász-vadászbombázó-bombázó vonalon meg nem.

Bejegyzés: Rakétamegfigyelő repülőgépek tervei szovjet módra

Érdekes volt. Köszi!

Bejegyzés: Rakétamegfigyelő repülőgépek tervei szovjet módra

@at900: Ugye? Ahogy írtam is, meglepően sok részlet ismert róla, ami valószínű nem véletlen. Örülök, hogy tetszett :)

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 6. rész

Elképesztően érdekes az R-31-es rakéta leírása és nagyon jók a képek is. Köszönöm szépen!

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 6. rész

@molnibalage: Amire gondoltál a parti berendezések tekintetében, az a Kirovokból áttervezett Urál megfigyelőhajó volt. De ugyanez volt az Alfa SSN-ekkel is, legalábbis több évig, és ezeknél valóban egy pillanatra sem lehetett leállítani a melegen tartást.

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 20. rész

Az őrjárati részhez. Az USN rendkívül költséghatékony módon működött, mert sokkal kevesebb egységgel ért el sokkal több tengeren töltött időt és nem kellett annyi backup hajó.

A szovjetek annyira bután csinálták (a felszíni hajóknál is...), hogy lényegében semmi parti infrát nem húztak fel egyes esetekben. Építették a saját szemüvegükön keresztül méregdrága hajókat és volt, ami talán 10 normális őrjáraton sem volt. Ez erős túlzással akkora pazarlás volt, mintha egy család minden hosszú kirándulásra venne egy új kocsit, az előzőt meg félretolja a ház gyepére.

A cs-ó-i flotta támaszpontján asszem az egyik Kirovnak még normális mólója sem volt, áramot sem tudott kapni a partól, ezért 0-24-ben ment a saját generátora és ki is csinálták ha hajót ezen részét alig 10 év alatt.

Vastaps.

A két rendszer közötti difi tisztán látszik. A szovjetek feláldozták a lakosság életszínvonalát és a nemzetgazdaságot is a fegyverkezésért. A jenkiknél a politikusok meg mindig infarktust kaptak a költségektől és támasztottak bizonyos elvárásokat, hogy ne rokkanjon bele ebben az egészbe az ország.

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 20. rész

@Galaric: Amennyire én olvastam, meg meg lehet ezt ítélni, a 2000-es években csak az atomarzenál kapott érdemi fejlesztéseket, eszközöket, mert amiatt továbbra sem lehetett megtámadni Oroszországot, szemben a hagyományos haderővel. Aztán a 2010-es években, már túl a 2008-as világválságon, volt egy időszak, amikor drága volt az olaj, amin sokat kaszáltak, ekkor jutott pénz mindenre. De ez nem tartott örökké, plusz jöttek már 2014-től a Krím miatti szankciók. No ha ez igaz (remélem jól írtam most fejből az időszakokat), és ehhez mérten volt kb. 0 őrjárat éveken át, az mutatja, hogy mennyire súlyos volt a poszt-jelcini éra ténylegesen. Hogy most általában milyen az atomfegyverek állapota, az nehéz és összetett kérdés. A Topol-M szárazföldön rendben van, és ha az őrjáratokra van pénz, akkor a 667BDRM-ek is, mert érkeznek (valóban) a 955-ösök. Igaz, előbbiek az élettartamuk végén járnak, de ez ugye nem olyan, hogy letelik x napon és onnantól tényleg használhatatlan lesz a tengeralattjáró, mehetnek még évekig is, ezt írtam is a posztban. A légi ág az valószínűleg úgy értve kuka, hogy előtte is alig pár Tu-160 üzemelt, most azok üzemidejét meg alkatrészeit is eszi a robotrepülők indítása Ukrajna ellen, plusz az a pár, amit a Spiderweb keretében felrobbantottak az ukránok. Úgyhogy összességében az lehet, ami végig, amióta van egyáltalán szovjet-orosz nukleáris triád: a döntő erő a szárazföldi (road-mobile) rakéták. Azt egyébként az oroszok is tudják, hogy kellene a fejlesztés, csak hát ami korábbi posztban is volt: Rubezs IRBM és Barguzin vasúti ICBM kuka, Szarmat hát kérdéses valós harcértékű, Avangárd HGV valószínű sehol, Burevesztnyik korai tesztek alatt, Poszeidón ha pár darab létezik maximum.

@Macroglossa: Nos a Tu-95 korántsem kizárt, forrásgyűjtés már történt, ha nem is teljeskörű, de mint mindig, most sem ígérek semmit.

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 20. rész

@Maga Lenin: tudom, hogy Lenin elvtárs közénk is lövethetne, de azért felteszem a kérdést, lesz-e, és ha igen, akkor mi lesz a következő. Nagyon nedves álmaimban valaki feldolgozza a lépten-nyomon minden témakörben fel-felvillanó Tu-95-öt.

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 20. rész

@Galaric: meg különösen annak a tengeralattjárós komponense

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 20. rész

Köszi a sorozatot.
Megdöbbentő, hogy a gazdasági összeomlás után szinte nullára csökkent a járörözések száma.
Jó kérdés, hogy most amikor minden pénzt elnyel az ukrajnai háború milyen állapotban lehet az orosz atomarzenál.

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 20. rész

@Macroglossa: @gafz: Örülök, hogy tetszett :)

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 20. rész