@at900: Ugye? Ahogy írtam is, meglepően sok részlet ismert róla, ami valószínű nem véletlen. Örülök, hogy tetszett :)

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 6. rész

Elképesztően érdekes az R-31-es rakéta leírása és nagyon jók a képek is. Köszönöm szépen!

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 6. rész

@molnibalage: Amire gondoltál a parti berendezések tekintetében, az a Kirovokból áttervezett Urál megfigyelőhajó volt. De ugyanez volt az Alfa SSN-ekkel is, legalábbis több évig, és ezeknél valóban egy pillanatra sem lehetett leállítani a melegen tartást.

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 20. rész

Az őrjárati részhez. Az USN rendkívül költséghatékony módon működött, mert sokkal kevesebb egységgel ért el sokkal több tengeren töltött időt és nem kellett annyi backup hajó.

A szovjetek annyira bután csinálták (a felszíni hajóknál is...), hogy lényegében semmi parti infrát nem húztak fel egyes esetekben. Építették a saját szemüvegükön keresztül méregdrága hajókat és volt, ami talán 10 normális őrjáraton sem volt. Ez erős túlzással akkora pazarlás volt, mintha egy család minden hosszú kirándulásra venne egy új kocsit, az előzőt meg félretolja a ház gyepére.

A cs-ó-i flotta támaszpontján asszem az egyik Kirovnak még normális mólója sem volt, áramot sem tudott kapni a partól, ezért 0-24-ben ment a saját generátora és ki is csinálták ha hajót ezen részét alig 10 év alatt.

Vastaps.

A két rendszer közötti difi tisztán látszik. A szovjetek feláldozták a lakosság életszínvonalát és a nemzetgazdaságot is a fegyverkezésért. A jenkiknél a politikusok meg mindig infarktust kaptak a költségektől és támasztottak bizonyos elvárásokat, hogy ne rokkanjon bele ebben az egészbe az ország.

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 20. rész

@Galaric: Amennyire én olvastam, meg meg lehet ezt ítélni, a 2000-es években csak az atomarzenál kapott érdemi fejlesztéseket, eszközöket, mert amiatt továbbra sem lehetett megtámadni Oroszországot, szemben a hagyományos haderővel. Aztán a 2010-es években, már túl a 2008-as világválságon, volt egy időszak, amikor drága volt az olaj, amin sokat kaszáltak, ekkor jutott pénz mindenre. De ez nem tartott örökké, plusz jöttek már 2014-től a Krím miatti szankciók. No ha ez igaz (remélem jól írtam most fejből az időszakokat), és ehhez mérten volt kb. 0 őrjárat éveken át, az mutatja, hogy mennyire súlyos volt a poszt-jelcini éra ténylegesen. Hogy most általában milyen az atomfegyverek állapota, az nehéz és összetett kérdés. A Topol-M szárazföldön rendben van, és ha az őrjáratokra van pénz, akkor a 667BDRM-ek is, mert érkeznek (valóban) a 955-ösök. Igaz, előbbiek az élettartamuk végén járnak, de ez ugye nem olyan, hogy letelik x napon és onnantól tényleg használhatatlan lesz a tengeralattjáró, mehetnek még évekig is, ezt írtam is a posztban. A légi ág az valószínűleg úgy értve kuka, hogy előtte is alig pár Tu-160 üzemelt, most azok üzemidejét meg alkatrészeit is eszi a robotrepülők indítása Ukrajna ellen, plusz az a pár, amit a Spiderweb keretében felrobbantottak az ukránok. Úgyhogy összességében az lehet, ami végig, amióta van egyáltalán szovjet-orosz nukleáris triád: a döntő erő a szárazföldi (road-mobile) rakéták. Azt egyébként az oroszok is tudják, hogy kellene a fejlesztés, csak hát ami korábbi posztban is volt: Rubezs IRBM és Barguzin vasúti ICBM kuka, Szarmat hát kérdéses valós harcértékű, Avangárd HGV valószínű sehol, Burevesztnyik korai tesztek alatt, Poszeidón ha pár darab létezik maximum.

@Macroglossa: Nos a Tu-95 korántsem kizárt, forrásgyűjtés már történt, ha nem is teljeskörű, de mint mindig, most sem ígérek semmit.

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 20. rész

@Maga Lenin: tudom, hogy Lenin elvtárs közénk is lövethetne, de azért felteszem a kérdést, lesz-e, és ha igen, akkor mi lesz a következő. Nagyon nedves álmaimban valaki feldolgozza a lépten-nyomon minden témakörben fel-felvillanó Tu-95-öt.

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 20. rész

@Galaric: meg különösen annak a tengeralattjárós komponense

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 20. rész

Köszi a sorozatot.
Megdöbbentő, hogy a gazdasági összeomlás után szinte nullára csökkent a járörözések száma.
Jó kérdés, hogy most amikor minden pénzt elnyel az ukrajnai háború milyen állapotban lehet az orosz atomarzenál.

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 20. rész

@Macroglossa: @gafz: Örülök, hogy tetszett :)

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 20. rész

Köszönet ezért a hatalmas melóért!

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 20. rész

@kekegsm: és tényleg :)

Bejegyzés: A General Dynamics F-111 és változatai, 2. rész

Köszönjük az egész sorozatot.
Van egy kicsit Потёмкин (nem a Князь, hanem a falu) érzésem, hogy inkább rendszerben tartották a praktikusan zéró harcértékű egységeket is, csak le lehessen jelenteni, hogy van ugyanannyi/több, mint az ellenségnek.

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 20. rész

Az nem CV55, hanem 65, nagyíts csak rá!

Bejegyzés: A General Dynamics F-111 és változatai, 2. rész

@Capt. Zapp Brannigan: Örülök annak is, hogy tetszett, és a hivatkozásnak is. A bejegyzésben az szerepel, hogy az első folyékony hajtóanyagú SLBM, de ez az R-11FM, az R-27 a sokadik ilyen volt igazából. Azt is hozzátenném, hogy orosz források egyetlen egy SLBM-nél sem említenek a jelzésen túl nevet. Ez a névadás minden bizonnyal onnan ered, amikor polgári célra használták ezt meg az R-29-est, akkor viszont kaptak megkülönböztető nevet, ez volt a Zyb (meg a Volna). Néztem lejjebb a bejegyzésben, amikor feltöltenek a képen egy rakétát. Bár az áttervezések meg a szárazföldi használat miatt lehet, hogy az iráni utódnál már így működik, de épp az R-27 egyik legnagyobb, korabeli előnye veszett el ezzel. Ez pedig a gyárban betöltött, elvileg a haditengerészetnél már sosem kezelt hajtóanyag (max. vészleeresztés).

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 6. rész

Nagyon jó anyag! Meg is hivatkoztam a R27 utóéletét feldolgozó iráni Khorramshahr rakétát bemutató bejegyzésben..
rocket-science.blog.hu/2026/03/24/khorramshahr

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 6. rész

@Macroglossa: Bevetésből lehet hogy nem volt sok, viszont közben voltak próbák (műszaki vagy akár fejlesztési), kiképző utak, gyakorlatok. Olajozottan üzemeltetni egy ennyire bonyolult eszközt rengeteg tanulást és gyakorlást igényelt, azaz sok időt. Ha a tengeralattjárón töltött idő kevesebb is volt, mint az amerikaiaknál, de szerintem ezekkel meg ha már arra jártak, kikötői feladatokkal azért eltelt az ideje két legénységnek is.

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 18. rész

Köszönöm, ez megint érdekes volt.

Ami nem fér a fejembe, hogy ha a nyolcvanas évek második felében nagyjából a hajónként átlag évi 1 bevetést teljesítették, akkor mi értelme volt a második legénységnek?

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 18. rész

Érdekes volt nagyon! Köszi a kitartó munkádat! :)

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 18. rész

@Burgermeister: Ahogy készítem elő a kicsit későbbi utolsó részt, rájöttem, hogy ott lesz egy teljes bekezdés az árakról (de csak rubelben) :) Meg is feledkeztem róla :P

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 17. rész

@Burgermeister: Hihetetlenül drága volt, de ez a teljes szovjet haderőre igaz volt, ha másért nem, a mennyiségek miatt. Az előző részben volt szó egységárakról, meg a 80-as évekre várható dolgokról szóló fejezetben. Hogy ezek a rubelek mit érnek ma, azt én is a neten fellelhető inflációs adatbázisokból számítanám ki. Azonban nagyon fontos látni, amit a Krím 2014-es megszállása után írtak ennek kapcsán: a rubel akkori leértékelődése nem azt jelentette a nagyrészt Oroszországban gyártott haditechnikai eszközökre nézve, hogy akkor az áruk az egekbe szökött, miközben esett a dollárban számított áruk a valutaátváltás szerinti számokat nézve. (Erről anno volt TWZ cikk.) Ez sokkal inkább igaz a hidegháborúra, amikor az importhányad még kisebb volt, COCOM-lista ide vagy Toshiba-Kongsberg botrány oda.

Bejegyzés: A szovjet Projekt 667 osztályú tengeralattjáró és ballisztikus rakétái, 17. rész