A Lockheed U-2-est bemutató sorozat utolsó /12./ része

2018. július 06. 07:11 - Maga Lenin

A NASA kötelékében, de nem mindig polgári céllal

A sorozat záró része az U-2-esnek a civil űrkutatási hivatal nem mindig polgári feladatait mutatja be, és egy-egy fejezet erejéig a második és harmadik Sárkányhölgy-generációra is kitér (TR-1 és U-2S). Legvégül a források bemutatása következik.

A sorozat első része ITT, az előző pedig ITT.

 

A NACA és a NASA szolgálatában

A fedősztori kapcsán volt róla szó, hogy az Aquatone kezdetén már csatlakozott a NACA a programhoz. Kezdetben a gépek főleg a gyakorlórepülések, de néha célirányos küldetések során gyűjtöttek nagy magasságból származó meteorológiai adatokat. Ezek közül a legfontosabbak a Clear Air Turbulence (tisztaidős turbulencia, lásd a HICAT-nél korábban) szóló adatok voltak. Hamar bevonták a típust az ártatlan nevű, de teljesen katonai célú, már részletesen ismertetett HASP programba is. A Project Rainbow, az észlelhetőség csökkentését szolgáló kutatások során Thermos kódnévvel, a NACA részvételével azt a látszatot keltették, hogy ezek a furcsa átalakítások a nukleáris robbantások különböző jellemzőire (lökéshullám, sugárzás okozta roncsolás, stb.) reagáló anyagok felvitelét jelentik nagy magasságba. A valóban polgári célú adatgyűjtések során egy alkalommal a Kit nevű tájfunt is fotózták a Csendes-óceán felett. Így születtek az első, egy trópusi vihar felett közvetlenül készült fotók. 1958-59 során néhány újságcikk már utalt rá, hogy az U-2 sokkal több, mint egy időjárásfelderítő repülőgép, de persze egyértelmű állításokat senki sem tett, és továbbra is általában kilométerekkel kisebbnek gondolták a gép utazómagasságát. A Powers-eset során aztán minden kiderült, és bár emiatt az akkor már NASA nevű szervezet megszakította a kapcsolatot a CIA-val, később mégis újra részt vettek a programban, ráadásul már, mint U-2-tulajdonosok!

naca_u-2_image.jpgA sorozat első négy részében már számos fotón szerepeltek NACA jelzésekkel ellátott U-2-esek. Itt egy újabb, még fémszínű példány (forrás)

 

Az első tizenkét U-2R átadása során a régebbi C és G változatok feleslegessé váltak, és bár tartalékként számítottak néhányra, a többit sem akarták szétbontani. Így adódott az ötlet, hogy még ha olcsó is a tárolásuk lekonzerválva, mégis, ennél is hasznosabbak lennének a civil szférában üzemeltetve. 1970-ben így már kifejezetten a NASA Earth Resources (A Föld Erőforrásai) nevű programjába javasolták őket. Két G-t át is adtak a NASA-nak, ahol – másokkal együtt – Marty Knutson segített be pilótaként. Powers neve is felmerült, de még 10 év távlatából is elutasította őt a NASA. A gépeket illetően a 348 és 349-es tételekről volt szó, amiket C-vé alakítottak vissza, és a szükségtelen katonai felszerelések elhagyásával csupán 6265 kg üres tömegűre hoztak ki a Lockheed gyárában a módosítások során. Az évtized végére már évi 100-100 repülést végeztek velük, és számos feladatuk volt: nyersanyagkutatások, természeti katasztrófák (erdőtűz, árvíz, szárazság, földrengés) felmérése, mezőgazdasági adatgyűjtés, szenzorfejlesztések, levegőmintavételek és műholdas fotók kiegészítése (pl. erdőgazdálkodás, vízhasználat, parti területek kihasználása).

Ezen feladatokhoz számos, különböző, és célirányosan fejlesztett kamerát és más szenzorokat használtak, nem csak az eredeti eszközöket. Ezek közé tartozott a Research Camera System a maga 1 méter alatti felbontásával (ne feledjük, mindezt polgári célra, a ’70-es években!), valamint többféle, infravörös tartományú, hamisszínes felvételt készítő kamera. Sor került még a Skylab űrállomás személyzetének képzési programjához felvételek készítésére, amikkel a leendő űrhajósok gyakorolhatták szimulátorban a földmegfigyelési feladataikat. Ugyancsak űrkutatási témájú volt az Aether Drift nevű kísérletsorozat, amiben két, felfelé néző, mikrohullámú tartományban érzékeny vevővel figyelték meg a felszíni zajoktól távol a világűrt, ami révén az ősrobbanásra utaló háttérsugárzást tanulmányozhatták.

Néhány program a fentiek közül csak alkalomszerű volt, mások viszont sok évig futottak, és eközben az USA-n kívül is a Föld számtalan helyszínét érintették. Az idő múlásával az intenzíven használt, egyenként már – és csak a NASA-nál – 4000 repült órát összegyűjtő két C-t már jó lett volna kiegészíteni az újabb gyártású, TR-1 szériából is (lásd következő fejezet). Végül is úgy alakult, hogy a TR sorozatnak tulajdonképpen az eredetileg ER-1 (Earth Resources-1), majd később – a jobb megkülönböztethetőség érdekében már – ER-2 jelzésű példány lett a prototípusa.

u2withexperiments.JPG

A NASA U-2C-jének lehetséges felszerelései, egy, 1979 körül készült képen (forrás)

hills.pngSzintén 1979 körüli a fenti fotó, amin a Hollywood Hills látszik 19 km-ről. A lencsevégre kapott háztulajdonosok magánlaksértés miatt fenyegetőztek perrel, noha néhányukat illegális beépítés kapcsán lebuktatta a fotózás, azaz ők álltak a törvénnyel szemben (forrás: a NASA könyve, 194. o.)

 

Az Ames Kutatóközpontba 1981. június 10-én érkezett meg az ER-2, Knutsonnal a kabinjában, de ezzel még a régi gépeket sem vonták ki a rendszerből. Így mindkét típusváltozat részt vett a DARPA és az USAF közös, Teal Ruby nevű projektjében. Ez máig nem teljesen tisztázott egyes részleteiben, de a lényege, hogy legalább két infravörös hullámhosszon is figyelt volna az akkor vadonatúj, CCD képfeldolgozó technológiával néhány műhold, és így – elvileg legalábbis – képes lett volna nem csak a rakéták és az utánégetővel haladó repülőgépek, hanem a normál utazórepülést végző, sugárhajtású egységek nyomon követésére is. Egy ilyen, a légi célok nagy részére kiterjedő, és passzív megfigyelő eszköz előnyeit magyarázni is felesleges. Az ER-2 számára ezért átadták a műholdra tervezett szenzor módosított változatát, amivel az nagy magasságból gyűjthetett adatokat. Lényeges volt a fals célok és a háttér elkülönítését segítő, előre elkészített adatbázis felállítása, amire a Hi-CAMP névvel jelölt repülések voltak hivatottak. A Highly Calibrated Airborne Measurements Program („Jól” Kalibrált Légi Mérési Program) kellően semmitmondó név volt ehhez. Hi-CAMP küldetések voltak az USA nyugati részén kívül Európában, és a tengerek felett is. Többek közt T-38 és C-15 gépek repültek célt ezek során. Bár a Teal Ruby a feladat nagysága miatt hatalmas költségtúllépésbe került, ezért törölték, más katonai kutatásokhoz jól jött az ER-2 létrehozta adatbázis. Ez a projekt is mutatja, hogy a NASA ismét lényegében katonai feladatot teljesített a gépeivel.

A következő időszakban az ózonlyukat kutatták, és a Yellowstone Nemzeti Parkban 1988-ban tomboló, rekord nagyságú erdőtüzet is megfigyelték. 1987-től már egy új társsal, egy TR-1A-ból ideiglenesen átépített géppel egészült ki az eredeti ER-2, mert az első NASA U-2C-t 10000 repült órás pályafutása után selejtezni kellett élettartama végével. A 069-es tételként is ismert gép 1995-ig repült ER-2-esként, utána R, majd S változat lett belőle. Egy további, eredetileg is ER-2-esnek épült gép, a 097-es 1989-re lett készen. Így 6 évig a NASA három U-2-essel is rendelkezett.

nasa-u2.jpg

Ezen a csodás fotón a három, pár évig egyszerre meglévő ER-2 repül a Golden Gate híd felett (forrás)

u2_110_er-2_and_u-2c_sfo_bridge.jpg

Itt még az egyik NASA-s C-vel repül párban egy ER-2, de a helyszín ugyancsak San Francisco-öböl (forrás)

Szintén 1989-ben aztán a másik C-t is ki kellett vonnia a hivatalnak, mely akkorra már bőven az utolsó, még repülő, első generációs U-2-esnek számított. Azonban a géppel a Lockheed szervezésében még repültek két világcsúcsot is. A Jerry Hoyt pilóta vezette Angyal saját súlykategóriájában 1989. április 17-én megdöntötte az emelkedési időre vonatkozó rekordot, amikor kereken 3.000 méterre 52 másodperc alatt ért fel. Innen még tovább emelkedett 15.000 méterre, amihez 375 s kellett. Előbbivel minden esetre harmadára szorították le a korábbi, egy Learjet által tartott időt, de 12 perc múlva már 20.000, 16 múlva pedig 22.464 m-en járt a gép, ahol tetőzött pályája. Ehhez Hoyt csak 1495 liter kerozinnal szállt fel. Másnap már Roy Williams ült a fülkében, és ekkor 9480 kg-ra feltöltve, azaz nehezebb kategóriában voltak sikeresek. A hasonló repüléseknél, amikor vadászgépeket használnak, a brutális tolóerőre alapoznak. Bár az U-2 tolóerő:tömeg aránya ugyancsak kiváló, de igen alacsony légellenállása szintén döntő tényezőnek bizonyult e feladatok során.

Mialatt megszámlálhatatlan újabb, tisztán tudományos célú programban vettek részt az ER-2-esek, akadtak inkább az ipar számára fontos kutatások is. 1992-93 során a HSR (High-Speed Research, lásd röviden a blogon ITT) idején, azaz az akkor folytatott szuperszonikus utasszállító (SST) programban is közreműködtek a gépek. Ehhez a várható SST útvonalakon repülve, azokkal azonos magasságon mérték az ózonrétegre gyakorolt hatást. Egy alkalommal egy Air France Concorde nyomában haladt egy példány, légmintákat gyűjtve. Mindkét mérésből az SST-k ózonrétegre való, elhanyagolható hatása jött ki. Hasonló, de különálló küldetések során az elterjedt, szubszonikus utasszállító gépek felhőképződésre gyakorolt hatását vizsgálták ER-2-esekkel, számukra szokatlanul kis magasságban.

Miután az ideiglenesen a NASA-nál repülő ER-2-est visszaadták a légierőnek, az űrhivatal gépei is megkapták az F118 hajtóműveket. 1998-ban az egyik géppel egy, teljesen szokványos, légmintákat gyűjtő repülés során 20.940 méterre emelkedtek – ami nem is volt sok az amúgy elérhetőhöz képest, de ezúttal a FAI hitelesítette is ezt a magasságot. A 12-16 tonna közötti kategóriában így megdöntötték a 19.050 m-es, korábbi, a Szuhoj P.42 által tartott rekordot. Ez – már amennyire akkoriban számított – elég nagy fricska volt az oroszok számára, mert a P.42 a Szu-27 lekönnyített, kifejezetten a rekordrepülésekre felkészített példánya volt, míg a NASA gépe egy napi rutinrepülésen érte el a rekordot – és még bőven volt benne potenciál, mint tudjuk.

u2_106_nasa_u-2c_pi-9002.jpg

Bár nem a fent bemutatott rekordrepülések során készült a fotó, de jól mutatja, mire is képes az U-2 emelkedés tekintetében (forrás)

er2.jpg

Adott esetben ennyiféle műszerrel szállt fel az ER-2. Félkövéren az eszköz típusa, alatta a készítője (forrás)

464840main_jsc2010e078970_full_full.jpg

A NASA weblapja megszámlálhatatlan, jobbnál jobb ER-2 fotót biztosít az érdeklődőknek, általában ráadásul elég nagy felbontásban. Közülük egy a fenti is, amin az egyik ER-2 a Deepwater Horizon fúrótorony környezeti katasztrófát okozó felrobbanása utáni vizsgálathoz száll fel. A megszokott, fehér-kék festéshez képest itt más a séma, aminek biztosan köze van a fedélzeten lévő, AVIRIS nevű, látható és infravörös tartományban is működő spektrométerhez (forrás)

Ugyancsak az ózonréteg kutatásához tartozott a SOLVE program, aminek során egy igazán különleges esemény részese lehetett az ER-2: a nemzetközi együttműködésben zajló tudományos kutatás része volt több, Oroszország feletti repülés is! 2000. január 27-én közel 40 év óta először járt U-2 az orosz légtérben, de ezúttal előre egyeztetett módon. Ekkor Finnország felől, Moszkván át Ukrajnába repült Dee Porter pilóta, 6 órás útvonalán. Február 5-én egy második repülésen már 8 órát töltött a levegőben, a Barents-tenger és Észak-Oroszország felett. Végül egy harmadik alkalommal, márciusban Jan Nystrom vezetett egy ER-2-est az orosz területek felett.

2009-ben lézerradar-kísérletekben volt része az típusnak, 2011-től pedig Grönland feletti kutatórepüléseket végeztek ER-2-esekkel. A 2010-es években is folytattak műholdas szenzorok számára kísérleti, előzetes repüléseket, melyek végigkísérték a típus korábbi évtizedeit is. Minden felszállás egyben a pilótákra a nagy magasság által gyakorolt élettani hatások vizsgálatát is jelentette, rengeteg adatot begyűjtve e téren. Ahogyan a légierő, úgy a NASA is sokáig számít még ER-2-eseire.

ec00-0037-10.jpg

Még egy, különösen szép felvétel az ER-2-esről: itt a gép 2000. január 24-én, a SOLVE kísérletek során Kirunában, Svédországban van az állóhelyén, az oroszországi átrepülése előtt (forrás)

ec98-44435-3.jpg

A még 1998. március 2-án készült kép mutatja, hogy már akkortól lehetséges az ER-2-eseknek is a Senior Span műholdas kommunikációs rendszer hordozása (forrás)

510220main_ed10-0383-091_full_full.jpg

2010-ben a Palmdale-ből repülő ER-2-eseket már Dodge Charger „mobile car” segítette a leszállások során. A NASA-nál sem csak „unalmas” kutatói állások vannak… (forrás)

 

U-2-esek később és ma: TR-1 és U-2S

A szintetikus apertúrájú, oldalra néző radar megalkotása újabb lehetőséget biztosított a típusnak, mindenki meglepetésére. Ezúttal taktikai felderítésre módosították az U-2R-t, a még hosszabb orrba az ASARS (Advanced Synthetic Aperture Radar System) nevű radart építve, a szárnyak alá pedig az EP-X projektnél alkalmazottnál háromszor nagyobb konténereket, további, elsősorban elektronikus eszközök részére. Ezeket a Superpodnak nevezett egységeket már korábban létrehozta a texasi E-System cég a Lockheed számára, de igazán az ezúttal TR-1-esként nevezett, új gyártású változattól lettek a típus alapvető tartozékai. Az új jelzés hangsúlyozta a megváltozott, taktikai szerepkört (TR: tactical reconnaissance, taktikai felderítő). Az elvárás elsősorban az oldalra néző szenzorok általi, másodsorban a kevésbé védett harcterek feletti, nagy magasság révén elért „standoff” (légvédelem hatókörén kívüli) képesség volt. Ezt szolgálta a Senior Year Electro-optical Reconnaissance System, azaz SYERS elektrooptikai kamerarendszer is. A ma már szintén elmaradhatatlanul a típushoz köthető, óriási burkolat is ekkor került a törzs tetejére, mely valós idejű, műholdas adatkapcsolatot tesz lehetővé. A Senior Span nevű rendszer egy forgatható, 76 cm-es antennával működik.

cutawayu-2r.jpg

A TR-1A részletes, belső tereket, rendszereket is megmutató rajza (forrás)

tr-1.png

Bár van némi bizonytalanság, hogy pontosan mikor is készült a fotó, elvileg az első TR-1A-t mutatja, a sajtónyilvános bemutatóján (forrás: a NASA könyve, 101. o.)

tr_em.jpgA TR-1 is jól tudott emelkedni (forrás)

A TR-1 gyártása nehezen indult be, egyrészt bürokratikus akadályok miatt. Ezúttal az USAF-on belüli szervezetek vitáztak egymással ez ügyben. Mostmár nem mentesült a változat a katonai előírások egy részétől, amit az ’50-es években még oly sikeresen hárított el a Skunk Works. Másrészt utoljára 1969-ben készült U-2, ezért számos, nyugdíjas dolgozót vissza kellett hívnia a Lockheednak, hogy azok betanítsák a TR-1-eseket gyártó, fiatalabb kollégáikat. Az 1979-es jóváhagyás után nem is csoda, hogy csak ’82-ben indulhatott meg a sorozatgyártás, és csak nagyon lassú ütemben. Érdekesség, hogy az első három gép, melyért 42,4 millió dollárt számláztak, két kétüléses volt (TR-1B), és egy ER-2, a NASA számára (az együléses felderítő a TR-1A jelet kapta). A gyártás végül egészen 1989 októberéig eltartott, és ezalatt 37 darab új gép készült (33 A, 2 B, 2 ER-2). A jelölést aztán 1991-ben ismét U-2R-re változtatták vissza.

Ahogyan a hagyományos filmre dolgozó kamerák az ASARS, valamint az egyre kiterjedtebb, elektronikai felderítő rendszerek rovására visszaszorultak, úgy vált egyre kevésbé fenntarthatóvá az U-2R és TR-1 változatok J75-P-13B hajtóműve. A régi típushoz nem volt alkatrész, és persze egy új gázturbina növelhette a Superpodokkal leterhelt gépek teljesítményét is. Mivel a flotta hosszú távú üzemben tartása mellett döntöttek, ezért General Electric F118-GE-101 hajtóművekkel szereltek fel 31 példányt, U-2S néven. Ez lényegében az F110 utánégető nélküli változata, melyet a B-2 Spirit bombázó is alkalmaz. Az évtizedekkel későbbi típus sokkal jobb volt minden paraméterét tekintve a J75-ösnél: tolóereje 8300 kg-ra nőtt, miközben saját tömege 590 kg-mal (kb. 30%-kal), hossza 1 méterrel, fogyasztása 16%-kal csökkent. A javításközi üzemidő háromszorosa, 800 óra helyett 2500 lett! Az S hatótávolsága így 2200 km-rel növekedett, miközben utazómagassága 1 km-rel, amik nagyon komoly javulások. Az R-eket a 3400 óránként esedékes, ipari szintű nagyjavításaik során építették át S-sé, 1994-98 között. Integrálták az ASARS-2 és SYERS-2, továbbfejlesztett felderítő rendszereket is. Később, több ütemben a gépek többek közt modern, képernyős pilótafülkét, GPS-t, javított elektromos hálózatot és avionikát kaptak. Nem csoda, hogy a típus tervezett utóda, a pilóta nélkül RQ-4 Global Hawk nem tudta leváltani a Dragon Lady-t, és jelenleg párhuzamosan állnak szolgálatban. Elképzelhető, hogy még a 2040-es években is fogunk találkozni U-2-esekkel.

web3-2017-4-u-2s-inflight.jpg

Egy U-2S a Full Senior Glass nevű, COMINT, SIGINT és ELINT rendszereket is magába foglaló konfigurációban repül. A „Full” elrendezést a rengeteg, törzs alatti antenna mutatja (forrás)

lockheed-tr-x_0_0.png

Az U-2 robotizált utódai. Felül a Lockheed Martin által ajánlott, általában egyelőre TR-X néven említett terv, azaz a típus távoli rokona, ezúttal már egy pilóta nélküli repülőgép. Ahogy a nem hivatalos ábrázolás mutatja, az észlelhetőség csökkentésére is jelentős lépések történtek. Az alkalmazását az U-2S-sel együtt képzelik el. Alul a megvalósult Northrop Grumman RQ-4 Global Hawk, HALE, azaz magasan és hosszan repülő, autonóm vezérlésű felderítőgép. A vontató pickup mutatja, hogy jókora típusról van szó, mely egyébként az UAV-k közt ebben a mérettartományban úttörő szerepet játszott. Ezzel együtt azonban az RQ-4 képességei és ára sem az elvártak szerint alakultak, nem kis részben ennek köszönhető az U-2 további, évtizedes szolgálatban tartási terve (források: fenti, lenti)

rq4b_block30arrival_2_20091127.jpg

 

Források, linkajánló

Először is arról, mi nem volt a sorozat forrása: Powers saját könyve (Operation Overflight címmel), illetve Chris Pocock, a téma – a netről úgy tűnik – legnagyobb szakértőjének könyvei. Előbbit direkt hagytam ki, bár írás közben hozzájutottam egyébként. Úgy gondoltam, túl szubjektív volna. Utóbbiakat nem szerettem volna kizárni alapból, de mivel nem álltak rendelkezésemre, így kimaradtak. Ha vannak a sorozatban pontatlanságok, valószínűleg Pocock műveivel kiegészítve már ezek is tisztázhatóak lennének. Másfelől, ahogyan a legelején jeleztem, korlátozott a rendelkezésre álló időm és energiám, úgyhogy valahol meg kell húzni a határt a források mennyiségét illetően.

A fentiekkel együtt, a CIA és a NASA monográfiái kiváló és igen részletes forrásnak bizonyultak, és a sorozat alapját képezték. Ezek letölthetők innen:

The Central Intelligence Agency and Overhead Reconnaissance: The U-2 and OXCART Programs, 1954-1974

Unlimited Horizons: Design and Development of the U-2 by Peter W. Merlin

 

A további, alapvető oldalak

Lockheed U-2 a spyflight néhány más aloldalát is használtam; jó összefoglaló volt, de írás közben kiderült, hogy bizony számos pontatlanságot is tartalmaz a linkelt oldal

Declassified Legacy of the Secret Heroes of the CIA and Air Force U-2 spyplane Project Aquatone and Air Force Project Idealist at Area 51 in Nevada innen majdnem az összes érintett aloldalt mélységében használtam, a képekről nem is beszélve

Early History Of The U-2 Dragon Lady | Code One Magazine a LM hivatalos lapjában a kezdeti időszak közepesen rövid összefoglalója

Inquisitive Angel p1 VTS 01 1 - YouTube a kezdeti időszakról készült, korabeli film, érdemes megnézni

The Secret History of the U-2 - and Area 51 ezek itt Pocock megjegyzései a CIA-féle könyvhöz; annak is volt több, egyre kevesebb kitakarást tartalmazó „kiadása”, amint ezekből a kiegészítésekből kiderül; innen származik az 5. rész módosított táblázata is, és még számos, nagyon hasznos tisztázó megjegyzést is beépítettem a szövegbe

U-2 SPYPLANES : What You Didn't Know About Them ! számos, speciális alkalmazást itt írnak le részletesen, mégpedig kiválóan, mivel a hossz és a képek is remekek

Lockheed U-2 - Wikipedia a Wiki lapja mint sorvezető megint csak jó szolgálatot tett, ha más szempontból lehet is idegenkedni komolyabb munkáknál a netes lexikontól, ilyen értelemben azért mindig remek forrás

Aerospaceweb.org | Aircraft Museum - U-2 Dragon Lady adatok

 

A típus korai, CL-282 állapotáról

MX-2147 "Bald Eagle" High Altitude Reconnaissance Projects

Lockheed CL-282 Three-view drawings - Anyone have some?

 

Magáról a felderítésről

Area 51, U-2 and the Accidental Test Flight — Central Intelligence Agency a korai időszakról a CIA szemszögéből igen röviden

The U-2 Spy Plane’s Cold War Missions a hidegháborús felderítésről és az U-2-esről

Mission to Birch Woods — Central Intelligence Agency az U-2 és a szovjet atomcélpontok

Metz, France - 1956 - Soviet Protest Note - Central Intelligence Agency az egyik szovjet tiltakozásról a korai berepülések idején

PROPOSAL RADAR MAPPING SET AN/APQ-56 () AAN-40037-C | CIA FOIA (foia.cia.gov) Az AN/APQ-56-osról

Как "Дракониха" на флоте служила: История палубной модификации U-2 (часть 2) - andrej_kraft egy sok mindent tartalmazó, orosz poszt

Tails Through Time: Tabasco/Purple Flash: Sensor Pods Delivered by U-2 Spyplanes a különleges, Kína feletti Tabasco bevetésekről

 

A repülések során készült fotók

GENETRIX (Program) - The balloon encyclopedia a Genetrix ballonokról, de az oldal többi része is érdekes

Steve Blank Balloon Wars: Part 16 of the Secret History of Silicon Valley szintén a ballonokról

The Photos that Nearly Started World War III ‹ HistoricWings.com :: A Magazine for Aviators, Pilots and Adventurers a kubai fotókról, de általában is az U-2-esek által készített fotókról és feldolgozásukról

Powerful New Cameras for the U-2 > National Museum of the US Air Force™ > Display az USAF múzeumának aloldala a gép kameráiról, képekkel

Gallery Tour | National Air and Space Museum a légifelderítésről általában is, sok fotóval

First U-2 Overflights, 20 June - 5 July 1956 | Images from "… | Flickr az egyik legjobb gyűjtemény, amiben a berepülések útvonalai szerepelnek (tovább kell léptetni a többihez)

Зона 51. Продолжение: часть IIb :: Интересности из Интернета :: adsl.kirov.ru orosz oldalról a berepülések

 

A PVO oldaláról

The U-2 Program: A Russian Officer Remembers — Central Intelligence Agency Orlov ezredes visszaemlékezései az U-2 elleni harcról

Soviet Radars a szovjet radarok táblázata; remélem, elég pontos, mert kiváló gyűjtés

Su-9 (Fishpot B) :: Ruslet a Szu-9-esről, és annak eredetéről

Jak-25RV (Mandrake) :: Ruslet

MiG-19SV (Farmer C) :: Ruslet

Микоян,Гуревич МиГ-19СВ a MiG-19 nagy magasságú változatai

 

1960

Az adott részben a közreműködőknek már kifejeztem köszönetemet az információikért.

The U-2 Spy Plane Incident - Association for Diplomatic Studies and TrainingAssociation for Diplomatic Studies and Training összefoglaló

1 May 1960: The U-2 Spy Plane Incident | Jim Sellers (MSEE, BSEE) | Pulse | LinkedIn főleg képek, de leírás is

MAYDAY FOR THE U-2: The 1960 U-2 Incident, by Don Hollway egy érdekes és jó leírás, de a régi, amerikai, „14 rakéta kellett, hogy lelőjék” verziót mutatja be

U-2 Incident Archives - This Day in Aviation jó összefoglaló, adatokkal

Almaz S-75 Dvina/Desna/Volkhov Air Defence System / SA-2 Guideline / Зенитный Ракетный Комплекс С-75 Двина/Десна/Волхов a mindig kiváló ausairpower cikke az SA-2 családról

From the Other Side — Part 1 of 2 ‹ HistoricWings.com :: A Magazine for Aviators, Pilots and Adventurers az U-2 berepüléseket szovjet oldalról is vizsgáló, kétrészes cikk első fele

Загадка первомая 1960 года — часть I | Еженедельник «Военно-промышленный курьер» több orosz oldalon is van az általam is bemutatott részletekről szóló cikk, néha kicsit eltérő verzióban; ez az egyik, reményeim szerint a legpontosabb közülük

Прерванный полёт | lemur59.ru egy hosszabb, általam nem teljesen feldolgozott orosz cikk az esetről, jó képekkel

Сын американского шпиона, пролетевшего над Сысертью, приехал на Урал. a lelövés másik, a blogon magyar nyelvű változatú térképének eredetije; bónusz videórészlet Powers fiával

Нарушитель уничтожен. Но как и кем? — часть I | Еженедельник «Военно-промышленный курьер» végül innen vettem a fő térképet a Powers-esetről; ez szintén egy hosszú és részletes orosz cikk

Нарушитель уничтожен. Но как и кем? » Житейские истории :: Хроники Жакко egy másik hosszú orosz cikk

ИСТОРИЯ В ФОТОГРАФИЯХ. ФРЕНСИС ПАУЭРС: Военная история Newsland – комментарии, дискуссии и обсуждения новости. és végül egy rövidebb

 

Kuba

One Minute to Midnight - Part IV: The Shootdown of Major Anderson a One minute to midnight c. könyv négy részletét bemutató minisorozat utolsó eleme, aminek még a 2. részét használtam főleg; mindet ajánlom elolvasásra

When an off-course U-2 spy plane out of Alaska nearly triggered war - Anchorage Daily News a kubai válság idején történt, Maultsby-féle repülésről

 

Képek

https://www.natgeotv.com/za/inside-area-51s-secrets/galleries/travel-inside-area-51/4 a NatGeo fotói a kezdeti időszakról

Carmine Vito U-2 Pilot | Code One Magazine Vito élete képekben

Photo Gallery: Lockheed Martin Skunk Works U-2 Dragon Lady Turns 60 | Aviation Week az AvWeek remek galériája, tartalmas képaláírásokkal, érdemes végigkattintani

17 Little Known Facts About The U-2 'Dragon Lady' | Boldmethod

U-2s Around the World in the Cold War > National Museum of the US Air Force™ > Display

谍海孤舟的前世今生——飞越半世纪的U-2高空侦察机:今日 U-2

谍海孤舟的前世今生——飞越半世纪的U-2高空侦察机 ez a két kínai ismertető végigköveti a gép történetét, számos képpel

Lockheed U-2 orosz oldal, az egyes változatokhoz rendelt képekkel, ami elég hasznos volt, még ha konkrétan nem sok képet vettem át innen

1 maja 1960 r. – zestrzelenie amerykańskiego samolotu rozpoznawczego U-2 nad ZSRS. Część 1 | Tysol.pl az 1960-as esetről szóló cikk jó fotókat tartalmazott

Aviation photographs of Lockheed U-2C : ABPic néhány egyedi kép ezen a brit képgyűjtő oldalon (U-2C-re keresve van belinkelve)

Plane Talking - HyperScale's Aircraft Scale Model Discussion Forum: Can I build an accurate blue U-2C from the Testors 1/48 kit? kevés, de rendkívül jó kép van itt; szinte mindet át is vettem, ezért külön is említem a listában

CED48276.jpg (JPEG kép, 1500 × 971 képpont) kakukktojás, mivel eredetileg azt hittem, a kezdeti, kékes festést is bemutatja, de valójában a kéknek tűnő felső rajzokon a festetlen, fémszínű gépek vannak

The World's Best Photos of lockheedu2 and u2 - Flickr Hive Mind rengeteg kép, sokat átvettem

The Angel Flies at Paradise Ranch ‹ HistoricWings.com :: A Magazine for Aviators, Pilots and Adventurers korai képeket átvettem

World’s Best Model Airplane Decals | Cutting Edge Decals | PYN-up Decals | Yellowhammer Decals » U-2 Dragon Lady/Habu Updates Page

Camera, Aerial, Hycon 73B | National Air and Space Museum a B kameráról fotók

 

Lightning vs. U-2

The curious tale of the Lightning and the U-2 - SimHQ Forums a Lightning vs. U-2 gyakorlásról

31262: Two RAF English Electric Lightning F1As... - History Shall Be Kind ez is

На "Молнии" за шпионом ez pedig megint, de nagyon részletesen

 

Berijev Sz-13

Beriev S-13, la copia soviética del Lockheed U-2

Beriev S-13 : a Soviet copy of the Lockheed U-2

Бериев С-13 - Авиатехника - Авиационный портал Airspot.ru

 

A felfegyverzett verziókról

Armed Lockheed U-2 Projects

The Classified Projects of Area 51, Series II - RON MILIONE - Google Könyvek az EP-X-ről

 

Egyéb

Decades Ago The Navy Tested A Maritime Patrol U-2 Variant That Was Way Ahead Of Its Time - The Drive hajófedélzeti kísérletekről

When ‘Dragon Lady’ invaded Cortez az egyik balesetről

MIL-DTL-25524 F AMENDMENT-1 TURBINE FUEL AVIATION STABLE a JP-TS üzemanyagról

Seminar 1/72 U-2C ez a makettes cikk említ pár részletet, ami a változatokat illeti, de ha jól követtem a mondandóját, nem mindenben egyezik az általam felvázoltakkal; amint jeleztem is, elég nehéz megkülönböztetni a verziókat a sok átépítés és módosítás miatt

The Missile and Bomber Gaps: The Grand Deceptions of the 1960 Presidential Campaign by Gregory Hilton | The DC World Affairs Blog a bombázó- és rakéta-hátrányról

Lockheed U-2 - Scramble a gép változatairól, de nem teljesen pontos a cikk

U2 Anisotropy Experiment az egyik tudományos kísérletről, amiben a NASA gépei vettek részt

Eyes in the Sky: Eisenhower, the CIA, and Cold War Aerial Espionage - Dino Brugioni - Google Könyvek a korlátozott hozzáférés miatt csak egyes szakaszok

Spyplane: The U-2 History Declassified - Norman Polmar - Google Könyvek

a korlátozott hozzáférés miatt csak egyes szakaszok

Aerospace Spy Planes & Satellites: It begins with Royal Air Force Air Reconnaissance in WW2

Tails Through Time: The Cessna 310 as a U-2 Trainer az U-3 gyakorlógépes tréningekről

38492592_2045528668998290_3706181314701950976_n.jpg

És még egy utólagos bónusz kép: jobban nem is mutathatná semmi a rokonságot az F-104-essel, mint ez a Canadair CF-104 egy első generációs U-2 orral. Sajnos az eredeti forrás sem ismerte a filmet, amiben elvileg ez a norvég felségjelű gép szerepet kapott - hacsak nem teljesen retusált, fantázia szülte a kép... (forrás)

 

A lehetséges utódokról

Lockheed U-2 with strut-braced wing a Northrop 100.000 láb magasan repülő, támasztós szárnyú javaslatáról

Lockheed Suntan--Why Hydrogen? a hidrogénhajtású Suntanről

Navy inflatable, ram-jet powered Ox-cart proposal? a felfújható utódokról

imagesvc_timeincapp_com.jpg

(a zárókép forrása: link)

19 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://modernwartech.blog.hu/api/trackback/id/tr2614075149

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Galaric 2018.07.06. 09:26:46

Ez ismét egy kíváló sorozat volt!
Mi lesz a következő téma?
Szívesen olvasnék valamilyen haditengerészeti vonatkozású írást.

camell · http://indafoto.hu/camell 2018.07.06. 12:21:56

Nekem mindegy, csak gyorsan és hasonló mélységű írást szeretnék olvasni. A sorozathoz pedig óriási gratula, élmény volt!

Maga Lenin 2018.07.06. 14:48:42

@Galaric: Örülök, hogy tetszett. A következő poszt fotós lesz, az az utáni pedig megvan, de legyen meglepetés - szerintem elég egyedülálló lesz. Szóval a legközelebbi jövőben nem lesz tengerészeti téma, sorry. Csak a htenger.blog.hu-t tudom ajánlani addig is.

@camell: Nos a mélység meg a gyorsaság az eddigi lesz (talán csak a következő posztnál nem), de a hossz az nem lesz egyhamar ekkora megint. Ez azért durva volt, nettó 100 oldal... Úgyhogy kitartás. És köszi :)

Flankerr 2018.07.06. 21:50:09

Köszönöm szépen a fantasztikus munkát, öröm volt olvasni :)

Andy Capp 2018.07.07. 14:56:28

Ugyancsak nagylélegzetű cikksorozat lett egy kiváló és sikeres gépről.

Burgermeister 2018.07.07. 19:07:58

Profi munka, öröm volt követni es olvasni. Hajrá, csak igy tovább.

sítábor 2018.07.07. 22:59:27

Rengeteg technikai részlet mellett is érdekes és olvasmányos sorozat volt! Köszi a munkád!

Spinn 2018.07.08. 06:24:45

Köszi szépen a sorozatot. Igazán élvezetes volt. Kíváncsian várom a továbbiakat is.

Maga Lenin 2018.07.08. 09:52:44

@Flankerr: @Andy Capp: @Spinn: Köszi köszi köszi!

@Burgermeister: @sítábor: Külön örülök, hogy olvasni is jó volt!

ColT · http://kilatasgaleria.blog.hu/ 2018.07.09. 13:26:19

Ez hatalmas meló volt, köszi :)

molnibalage 2018.07.14. 13:41:42

Nem semmi kaland volt az olvasása. Köszönet érte.

Szokta valaki lektorálni az írásaidat vagy magadtól is ilyen király a végerdmény?

Maga Lenin 2018.07.14. 21:47:16

@molnibalage: Sok mindenre gondoltam, de hogy kaland, arra nem. Örülök neki :) A kérdésre a második variáció a válasz.

molnibalage 2018.07.14. 22:23:48

@Maga Lenin: Csak így tovább Mr. Lenin.

Maga Lenin 2018.07.15. 19:00:34

@molnibalage: Köszönöm. Közben már látom is, hogy merre tovább :)

Maga Lenin 2018.07.16. 20:58:09

@molnibalage: @Galaric: Tessék, spoiler, az ezután következő 3. témáról: cápa. :)

gigabursch 2018.07.18. 11:15:42

De jó dolog ismét másfél hét késéssel ránézni a blogra és elmerengeni azon, hogy milyen jó, hogy ilyen kitartó emberek vannak köz okulására és fejtágításra. Köszönöm ezt a munkádat is.

más:
Ennek az ER-2-nek ez a kacsacsőr orra valami irtó randa..., de ez szubjektív.

Maga Lenin 2018.07.18. 17:35:43

@gigabursch: Azért a köz-nek csak egy igen csekély szeletét szolgálja ki ez a blog :)
Az eredeti kis aranyos, pisze orrhoz képest már tök mindegy, mit tettek fel később!

szekőcei 2018.07.25. 15:36:16

maxirespect és nagyon köszi! :)