Valójában, akárhogy nézem sokkal kiterjedtebb volt. Mert csak kb. észak felől jöhetett támadás, tehát vadászokkal a teljes CONUS szélessége biztosítható volt. A SZU erre nem volt képes, bár az üres területeket védeni sem volt értelme. De így nézve minimum azonos szinten voltak. Ezerszámra gyártottak honi légvédelmi vadászokat.
Csak, hogy lássuk a mennyiségeket. Ez még az első hullám, a megsemmisítési zóna az 50-es években már elérte a Volhovét, ami a 60-as évek ópiuma volt.
MIM-3 Nike Ajax
Telepítése 1954-ben kezdődött meg, Baltimore (7), Chicago (22), New York (19), Philadelphia (12),
San Francisco (12), és Washington (13) körül telepítették őket, zárójelben az osztályok (ütegek)
mennyisége.
1955-től Boston (12), Detroit (15), Hanford (4), Los Angeles (16), Milwaukee (8), Niagara Falls (4),
Norfolk (9), Pittsburgh (12), Seattle (11).
1957-ben, három SAC támaszpont kapott ilyen védelmet; Ellsworth AFB (4), Loring AFB (4), Travis
AFB (4).
Az USA területén végül összesen kb. 225 db (!) osztály települt, Európában 24 db osztályt telepítettek, a
„bomber gap” miatt azonban jóval többet gyártottak le, mint amit le is telepítettek. A kb. 250 darab
telepített osztály mellett 103 darab legyártott Ajax osztály technikáját egyenesen a raktárakba küldték (!!). A
fenti légvédelmi osztály mennyiséget nagyjából 3 év alatt gyártották le 14 ezer darab rakétával egyetemben. Sokkoló számok, ha ezt összevetném a Dvinák gyártási ütemével, amik közelében nem voltak az Ajax szintjének.
A Nike Ajax rendszer érdekessége, hogy az osztályoknál nem azonos mennyiségű rakéta volt rendszeresítve, hanem a védendő célpont határozta meg a mennyiséget. A tömeges bombázó támadás megállításra végül alkalmatlannak ítélték az Ajax-ot, ezért született meg a Nike Hercules, ezért az utolsó Ajax osztályt 1964-ben már le is szerelték. A NH nukis fejjel hozta a kb. az első Vega MZ-jét. És ezekből is sok volt, hiszen ez konverzió volt.
MIM-14 Nike Hercules
1958-tól, Nike Ajax ütegek egy részét korszerűsítették a Nike Hercules rendszerrel, ezáltal lehetővé vált
az indítóállások számának csökkentése a nagyobb megsemmisítési zóna miatt. A következő városok kapták
meg a Nike Herculest, zárójelben a telepített osztályok mennyisége:
Baltimore (5), Boston (3), Bridgeport (1), Buffalo (1), Chicago (9), Cleveland (3), Detroit (6),
Hanford (1), Hartford (2), Los Angeles (9), Milwaukee (3), New York (10), Niagara Falls (2),
Norfolk (3), Philadelphia (5), Pittsburgh (6), Providence (2), San Francisco (5), Seattle (3),
Washington (5).
Ezen felül öt támaszpont, Ellsworth AFB (1), Fairchild AFB (1), Loring AFB (2), Travis AFB (2).
Grönlandron Thule AFB (4) védelmére telepítették őket.
1959-től új Nike Hercules osztályokat telepítettek Anchorage (3), Fairbanks (5), Kansas (4) és
Minneapolis (4) köré.
1960-tól új Nike Hercules osztályokat telepítettek Cincinnati (4), Dallas-Fort Worth (4),
St. Louis (4), Barksdale AFB (2), Bergstrom AFB (2), Dyess AFB (2), Lincoln AFB (2), Offutt AFB (2),
Robins AFB (2), Turner AFB (2) és Walker AFB - Roswell (2) köré.
És ezt fogta összes a SAGE egy olyan AVR, amit szovjet szemmel kb. marslakók rakhattak össze.
Az átlagember számára ez az egész kvázi ismeretlen, hiszen 15 év alatt az egész az enyészeté lett és élesben soha nem használták. De majd részletesen be lesz mutatva egyszer ez is részemről. ;)
Mindenekelőtt köszönöm a sorozatot és ezt a lezárást.
Mindig rádöbbenek, hogy a hadászatban az igazán szép dolgok mennyire monumentálisak - és mennyire sebezhetők.
(S ezt a jelen háborúi is vastagon igazolják.)
Szóval a hatékony hadsereg az Ecole Jeunne-t nem hagyhatja figyelmen kívül.
A másik, hogy egy komoly manőverező robitrepcsi/rakéta önmagában elképesztő méretű és a hatótáv+sebesség igény ezt brutálisan fokozza.
Ha az egész program sorsát (a sok hasonlóval együtt) nézem, persze mondhatnánk a régi statisztikusi bölcsességet, hogy "a negatív eredmény is eredmény", azonban a modulárisan egymásra épülő tapasztalatok - ahogy írtad - viszont a K+F világban drágák, de kihagyhatatlanok.
Még egyszer köszönöm a sorozatot és a jelen összegzőbe beszúrt linkeket.
Lesz mit újraolvasni.
@KLB80: Ezt igazán jó volt olvasni :) Sajnos errefelé is értelmetlen parancsközléssé degradálódtak az értekezletek. De ami a lényeg, hogy, mint tudjuk, ahol nem mi vagyunk, ott az ellenség van. Ezek szerint az MWT mindenhol ott van!
Szuper volt, Thx.
Csak hogy tudjad: külföldön vagyok 3hónapja, 450ember, 6nemzetből,horvátok a főnökök. Minden héten 2szer van értekezlet ami 3óra, semmi de semmi haszna.
Majdnem elalszok a heti értekezleten mikor körbenézek, látod hgy mindenki a pöcsét nézi (asztal alatt mobilozik), a tőlem 3székkel lévő srác látom ezt a fejezetet olvassa :-)
Nem ismertem ki a kolléga mivel nem azonos területen dolgozunk, de lett egy közös téma így a cigi szünetben.
A Szu-4-ről az oroszok azt írják, hogy a nyugatiak tartják csak "orosz Valkyr-nek", ők ezt repülőgéphordozó harccsoportok ellen szándékoztak bevetni. Mellékesen a pokoli drágasága miatt a "100-as gyártmány " belső használatú beceneve a 100 tonna arany volt.
@KLB80: Hát ennek jobban utána kéne nézni... Először csak annyit akartam írni, hogy erre biztos gondoltak a tervezés során - nos ez magában tuti igaz is, de... 3 Mach-nál egy atombombát kihajítani a bombára nézve nem triviális kicsit se, a géptől való eltávolodási probléma is ott van, de az más kérdés. Aztán mondom a B-58-asnál biztos megoldották - de nem tudom, ott lehet, hogy a spéci külső konténer volt a megoldás, ami ugye itt nem játszik. Viszont azon is volt aztán külső függesztés, B43 bombákkal, amiket szuperszonikus taktikai típusok is hordoztak. A későbbi B61-esnél meg alapból említik a hangsebesség feletti használhatóságot. Ezekre alapozva talán kellett volna egy új bomba, megfelelő aerodinamikával és hőszigeteléssel, de talán egy, már meglévő harci résszel. Na és akkor mindez amit írtam, igaz lehet bármilyen, hagyományos/vegyi/biológiai töltetű bombára.
@gigabursch: A bombateherről részletesen volt szó, a berendezések tömegéről a telemetria esetében említés szintjén. Amúgy a bevetési elektronika, minthogy fixen a fedélzeten lett volna, az üres tömegbe beszámított volna. Ballasztot is betettek épp ezek kapcsán, az egyik metszeti rajz aláírásában ott van. 4 fős személyzet ruházattal, "használati tárgyakkal" stb. 500 kg simán megvan.
Nattyon jó lett ismételten.
Azért kíváncsi lettem volna hogy amennyiben rendszerbe állítják, vajon miféle hagyományos fegyverzettel lehetett volna ellátni ezt a csodát (nukleáris bombát direkt nem értem ide sem a nuki rakétákat). Hiszen ilyen terheléseknek gyakorlatilag nem felelt meg (bevethetően) semmi annak idején.
Utolsó kommentek:
molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2024.03.28. 10:03:05
Hú, ezt kijelentés elég erősen meg lehet kérdőjelezni.
Nike Ajax tüzelőállások.
Ez elég sok célcsatorna és a szovjet módi, a nagy populációs központok vannak védve.
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/9e/Deployment_of_Nike_Missiles_Within_Contiguous_United_States.png
3 db radar vonal. Már ez önmagában elég durva.
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/97/Dew_line_1960.jpg
Valójában, akárhogy nézem sokkal kiterjedtebb volt. Mert csak kb. észak felől jöhetett támadás, tehát vadászokkal a teljes CONUS szélessége biztosítható volt. A SZU erre nem volt képes, bár az üres területeket védeni sem volt értelme. De így nézve minimum azonos szinten voltak. Ezerszámra gyártottak honi légvédelmi vadászokat.
Csak, hogy lássuk a mennyiségeket. Ez még az első hullám, a megsemmisítési zóna az 50-es években már elérte a Volhovét, ami a 60-as évek ópiuma volt.
MIM-3 Nike Ajax
Telepítése 1954-ben kezdődött meg, Baltimore (7), Chicago (22), New York (19), Philadelphia (12),
San Francisco (12), és Washington (13) körül telepítették őket, zárójelben az osztályok (ütegek)
mennyisége.
1955-től Boston (12), Detroit (15), Hanford (4), Los Angeles (16), Milwaukee (8), Niagara Falls (4),
Norfolk (9), Pittsburgh (12), Seattle (11).
1956-tól, Bridgeport (6), Buffalo (4), Cleveland (8), Fairchild AFB (4), Hartford (6), Providence (7).
1957-ben, három SAC támaszpont kapott ilyen védelmet; Ellsworth AFB (4), Loring AFB (4), Travis
AFB (4).
Az USA területén végül összesen kb. 225 db (!) osztály települt, Európában 24 db osztályt telepítettek, a
„bomber gap” miatt azonban jóval többet gyártottak le, mint amit le is telepítettek. A kb. 250 darab
telepített osztály mellett 103 darab legyártott Ajax osztály technikáját egyenesen a raktárakba küldték (!!). A
fenti légvédelmi osztály mennyiséget nagyjából 3 év alatt gyártották le 14 ezer darab rakétával egyetemben. Sokkoló számok, ha ezt összevetném a Dvinák gyártási ütemével, amik közelében nem voltak az Ajax szintjének.
A Nike Ajax rendszer érdekessége, hogy az osztályoknál nem azonos mennyiségű rakéta volt rendszeresítve, hanem a védendő célpont határozta meg a mennyiséget. A tömeges bombázó támadás megállításra végül alkalmatlannak ítélték az Ajax-ot, ezért született meg a Nike Hercules, ezért az utolsó Ajax osztályt 1964-ben már le is szerelték. A NH nukis fejjel hozta a kb. az első Vega MZ-jét. És ezekből is sok volt, hiszen ez konverzió volt.
MIM-14 Nike Hercules
1958-tól, Nike Ajax ütegek egy részét korszerűsítették a Nike Hercules rendszerrel, ezáltal lehetővé vált
az indítóállások számának csökkentése a nagyobb megsemmisítési zóna miatt. A következő városok kapták
meg a Nike Herculest, zárójelben a telepített osztályok mennyisége:
Baltimore (5), Boston (3), Bridgeport (1), Buffalo (1), Chicago (9), Cleveland (3), Detroit (6),
Hanford (1), Hartford (2), Los Angeles (9), Milwaukee (3), New York (10), Niagara Falls (2),
Norfolk (3), Philadelphia (5), Pittsburgh (6), Providence (2), San Francisco (5), Seattle (3),
Washington (5).
Ezen felül öt támaszpont, Ellsworth AFB (1), Fairchild AFB (1), Loring AFB (2), Travis AFB (2).
Grönlandron Thule AFB (4) védelmére telepítették őket.
1959-től új Nike Hercules osztályokat telepítettek Anchorage (3), Fairbanks (5), Kansas (4) és
Minneapolis (4) köré.
1960-tól új Nike Hercules osztályokat telepítettek Cincinnati (4), Dallas-Fort Worth (4),
St. Louis (4), Barksdale AFB (2), Bergstrom AFB (2), Dyess AFB (2), Lincoln AFB (2), Offutt AFB (2),
Robins AFB (2), Turner AFB (2) és Walker AFB - Roswell (2) köré.
1961 Oahu – Hawaii (4)
1962 Miami (5)
És akkor ugye volt még a BOMARC mellette, ami 700 km tájáig vezette ki a robotrepülőjét az indítási helyeketől.
NH + BOMARC. Kőkemény területvédelem volt keleten.
simhq.com/forum/files/usergals/2015/03/full-17362-98065-conus_sam.jpg
És ezt fogta összes a SAGE egy olyan AVR, amit szovjet szemmel kb. marslakók rakhattak össze.
Az átlagember számára ez az egész kvázi ismeretlen, hiszen 15 év alatt az egész az enyészeté lett és élesben soha nem használták. De majd részletesen be lesz mutatva egyszer ez is részemről. ;)
Bejegyzés: Néhány következtetés és analógia a B-70 ismertető után
molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2024.03.28. 09:37:09
Bejegyzés: A North American A-5 Vigilante, 5. rész
gigabursch 2024.03.28. 09:07:12
Mindig rádöbbenek, hogy a hadászatban az igazán szép dolgok mennyire monumentálisak - és mennyire sebezhetők.
(S ezt a jelen háborúi is vastagon igazolják.)
Szóval a hatékony hadsereg az Ecole Jeunne-t nem hagyhatja figyelmen kívül.
A másik, hogy egy komoly manőverező robitrepcsi/rakéta önmagában elképesztő méretű és a hatótáv+sebesség igény ezt brutálisan fokozza.
Ha az egész program sorsát (a sok hasonlóval együtt) nézem, persze mondhatnánk a régi statisztikusi bölcsességet, hogy "a negatív eredmény is eredmény", azonban a modulárisan egymásra épülő tapasztalatok - ahogy írtad - viszont a K+F világban drágák, de kihagyhatatlanok.
Még egyszer köszönöm a sorozatot és a jelen összegzőbe beszúrt linkeket.
Lesz mit újraolvasni.
Bejegyzés: Néhány következtetés és analógia a B-70 ismertető után
gigabursch 2024.03.27. 06:52:16
Tizenhét...
:-/
Bejegyzés: A North American XB-70 Valkyrie és története, 14. rész
gigabursch 2024.03.27. 06:50:46
Dejszen az alig tizennégy pillanat?!
:-)
Bejegyzés: A North American XB-70 Valkyrie és története, 14. rész
Maga Lenin 2024.03.27. 00:40:08
Bejegyzés: A North American XB-70 Valkyrie és története, 14. rész
KLB80 2024.03.26. 18:41:51
:-)
Bejegyzés: A North American XB-70 Valkyrie és története, 14. rész
Maga Lenin 2024.03.04. 12:01:28
@KLB80: Ezt igazán jó volt olvasni :) Sajnos errefelé is értelmetlen parancsközléssé degradálódtak az értekezletek. De ami a lényeg, hogy, mint tudjuk, ahol nem mi vagyunk, ott az ellenség van. Ezek szerint az MWT mindenhol ott van!
Bejegyzés: A North American XB-70 Valkyrie és története, 14. rész
KLB80 2024.03.02. 11:15:05
Csak hogy tudjad: külföldön vagyok 3hónapja, 450ember, 6nemzetből,horvátok a főnökök. Minden héten 2szer van értekezlet ami 3óra, semmi de semmi haszna.
Majdnem elalszok a heti értekezleten mikor körbenézek, látod hgy mindenki a pöcsét nézi (asztal alatt mobilozik), a tőlem 3székkel lévő srác látom ezt a fejezetet olvassa :-)
Nem ismertem ki a kolléga mivel nem azonos területen dolgozunk, de lett egy közös téma így a cigi szünetben.
Bejegyzés: A North American XB-70 Valkyrie és története, 14. rész
spark82 2024.02.29. 13:54:11
Bejegyzés: A North American XB-70 Valkyrie és története, 14. rész
gigabursch 2024.02.28. 13:40:38
A Tu-160 és az XB-70 kb egyforma méretű?
Bejegyzés: A North American XB-70 Valkyrie és története, 14. rész
amundsen 2024.02.25. 21:08:45
Bejegyzés: A North American XB-70 Valkyrie és története, 14. rész
Maga Lenin 2024.02.25. 17:40:28
Bejegyzés: A North American XB-70 Valkyrie és története, 14. rész
gafz 2024.02.25. 10:03:31
Bejegyzés: A North American XB-70 Valkyrie és története, 14. rész
Burgermeister 2024.02.25. 06:48:03
Bejegyzés: A North American XB-70 Valkyrie és története, 14. rész
gigabursch 2024.02.05. 20:24:06
Ez esetben újból végig kell olvassam a sorozatot...
:-)
Parancs, értettem!
Bejegyzés: A North American XB-70 Valkyrie és története, 13. rész
Maga Lenin 2024.02.05. 08:31:56
@Galaric: Örülök :)
@gigabursch: A bombateherről részletesen volt szó, a berendezések tömegéről a telemetria esetében említés szintjén. Amúgy a bevetési elektronika, minthogy fixen a fedélzeten lett volna, az üres tömegbe beszámított volna. Ballasztot is betettek épp ezek kapcsán, az egyik metszeti rajz aláírásában ott van. 4 fős személyzet ruházattal, "használati tárgyakkal" stb. 500 kg simán megvan.
Bejegyzés: A North American XB-70 Valkyrie és története, 13. rész
Galaric 2024.02.05. 07:06:27
Örömmel olvassom mindig.
Bejegyzés: A North American XB-70 Valkyrie és története, 13. rész
KLB80 2024.02.04. 17:09:04
Azért kíváncsi lettem volna hogy amennyiben rendszerbe állítják, vajon miféle hagyományos fegyverzettel lehetett volna ellátni ezt a csodát (nukleáris bombát direkt nem értem ide sem a nuki rakétákat). Hiszen ilyen terheléseknek gyakorlatilag nem felelt meg (bevethetően) semmi annak idején.
Bejegyzés: A North American XB-70 Valkyrie és története, 13. rész
gigabursch 2024.02.02. 19:45:31
Bejegyzés: A North American XB-70 Valkyrie és története, 13. rész