A sorozat egyelőre befejező részében a személyzetről és életkörülményeikről lesz szó, jó sok fotó segítségével, majd különböző szemszögű értékelésekre kerül sor, és végül a források és ajánlók zárnak.
A Missouri próbafutásai során, 1944. augusztus elsején, a Chesapeake-öbölben
Élet a fedélzeten
Az Iowákon a személyzet eredetileg 1851 főre volt tervezve: 91 tiszt és 1760 tengerész alkotta. A hajókon már az építés utáni próbajáratok végeztével történt módosítások során megnövelték a légvédelmi fegyverek számát, majd a háború alatt is sor került növelésre. Az ágyúk kezeléséhez nagyszámú kiszolgáló személyzetre volt szükség. Az Iowán a 20 és 40 mm-es gépágyúállások száma (utóbbinál négyszeres a csőszám a négyes Bofors-állások miatt) a szolgálatba állításkor (’43. február) 15 és 60 volt, de már a próbajáratok után (azév júliusa) 19 és 52-re változott (pl. állások a hajók tatján és orrában, valamint a második torony tetején). A háború végén az Iowa még 8 ikercsövű 20 mm-es állást is hordozott egyes források szerint. A többi hajónál is hasonlóképpen alakult a légvédelmi fegyverek száma. Maga az Iowa indult harcba a legnagyobb létszámú legénységgel a négy testvérhajó közül, mivel a háború végére 151 tiszt és 2631 tengerész alkotta személyzetét.
Az Iowa orrába telepített két, 20 mm-es Oerlikon gépágyú állása. Ha nem tüzeltek a kezelők, fantasztikus kilátás nyílhatott innen a 30 csomóval haladó hajóról. Persze csak ha rossz időben nem csaptak át rajtuk a hullámok (forrás)
Szintén az Iowa, de ezúttal hátulról nézve. Ide már 40 mm-es Boforsokat raktak (forrás)
A 40 mm-es lövedékek tisztítása és zsírozása 1944 decemberében. A műveletre azért volt szükség, hogy minél simábban (elakadásmentesen) távozzanak a lövedékek fegyverek csövéből. A rengeteg lőszer a légvédelmi állásokat körülvevő burkolaton belül tárolt, készültségi mennyiség (forrás)
A nagy létszámú legénység számára a hosszú bevetések alatt megfelelő élelmezést kellett biztosítani, már csak azért is, mert a jó ételekkel etetett tengerészek sokkal jobb munkát tudnak végezni. Ezért a csatahajókon 76 tonna fagyasztott húst, 91 tonna friss gyümölcsöt és zöldséget tárolhattak a hűtőkamrákban, ezen felül 590 tonna szárazon tartott élelmiszer állt a konyha rendelkezésére.
A következő képek nagy része a Wisconsinon készült, néhány pedig a Missourin.
A hűtőkamrát tisztítják a tengerészek (forrás)
Hatalmas mennyiségű hagyma „berakodása” (forrás)
Szódagép az étkezdében (forrás)
„Pitegyár” a konyhán (forrás)
Néhány további kép a hajókon való életről:
A főtüzérség lövedékeinek mozgatása. A kép 1953. április 9-én készült (forrás)
A kivetőtölteteket kézzel vitték a tengerészek. Egy töltet tömege meghaladta az 50 kg-ot (forrás)
Az 1980-as években időjárási ballont készítenek elő a felbocsátásra (forrás)
A navigációs szoba és a könyvtár a Missourin 1944-ben, a próbajáratok során. A könyvtár 2000 kötete a hajó lelkészének kezelésében állt (forrás)
A gyengélkedőn is csak a súlyosabb eseteknek jutott nem „emeletes” ágy (forrás)
Koncert a fedélzeten, 1944 nyara (forrás)
A személyzet elhelyezése pedig ilyen volt:
A sorállományú tengerészek hálója (forrás)
Zászlósok (alacsony rendfokozatú tisztek) kabinja (forrás)
A kapitány kabinja (forrás)
Értékelés
Érdemes megnézni, mit is gondoltak maguk az amerikaiak legjobb csatahajó-osztályuk teljesítményéről, hibáiról, előnyeiről. A következőkhöz fontos hozzávenni, hogy a háború alatt már a végül nem megkezdett, de teljesen megtervezett Montana osztály lett a mérce a valós tengeri tapasztalatok mellett.
1944-ben a tengerészet számára írt felülvizsgálatban kifogásolták a hajók torpedóvédelmét, amit gyengébbnek tartottak, mint a teljes felújításon átesett „standard csatahajókét”, és születtek is tervek az Illinois és a Kentucky védelmének javítására. A nagymértékű utólagos ráépítés révén valóban elsőrangú torpedóvédelmet kapott régi csatahajókkal szemben talán igaz is volt ez a kritika, de, bár a háborúban sosem bizonyított a rendszer, valószínűleg az Iowák e tekintetben is jól megállták (volna) a helyüket. A tanulmány szerint felesleges volt erőltetni a nagy sebességet, elég lett volna 30-31 csomó körül maradni. Ekkor lehetőség nyílt volna rövidebb hajótestet építeni, egyenletesebben növekvő szélességgel. Ezzel együtt szélesebb törzset is jobbnak láttak volna, hogy a torpedóvédelmi rendszert ki lehessen bővíteni. Ez a szélesítés ugyanakkor a sokat emlegetett átférést már megakadályozta volna a Panama-csatornán. Ráadásul, a nagyon mély torpedóvédelmi zóna azzal a tulajdonképpen figyelmen kívül hagyott hatással járt volna, hogy találat esetén ugyan megvédte volna a hajó belsejét, de óriási mennyiségű vizet vett volna fel, amit minden bizonnyal ellentétes oldali, szándékolt elárasztással kellett volna kompenzálni, összességében jókora plusz terhet jelentve a hajónak. A szélesítést még jobban tagolt gépházakra is fel lehetett volna használni (ezúttal az anyahajók közül Midway-osztály volt a mérce). A páncélzat 1225 kg-os lövedékek ellen való méretezését is szükségesnek tartotta a jelentés, továbbá, az átrendezett gépészet miatt lehetőség nyílt volna elhagyni a repeszfogó fedélzetet. (Ennek értelme persze erősen kérdéses a páncélelrendezéseknél leírtaknak megfelelően, de kétségtelenül viszonylag jelentős súlymegtakarítás lett volna.) Néhány más, védelmet érintő változtatás mellett további tartalék dízelgenerátorok elhelyezését is indítványozta a tanulmány.
Az Iowa 1943 áprilisi, többnézeti ábrája (forrás)
Az Iowák általános elrendezése. Sorrendben (oszloponként) a megnevezések: mosoda, közösségi terek (étkezők), műhely, kormánymű, kazánház, gépház, vezetési (parancsnoki) helyiségek, gépészeti helyiségek, pumpák, legénységi szállások, gyengélkedő, elektromos gépek, vécék [aki nem hiszi…: 1; 2], kábelcsatornák, főtüzérség, orr ballaszttartályok, horgonykamra, lőszerraktárak nem a fő lövegek számára, főtüzérség lőszerraktárai, füstcsövek (kémény), tiszti társalgó, raktárak (pl. élelmiszer), folyosók (forrás)
Ugyanakkor, a csendes-óceáni hadszíntér parancsnoka által rendelt elemzés, bár más irányból vizsgálta a hajókat, mégis a fentinél kedvezőbb következtetésekre jutott. Az 1945. december 13-ai keltezésű jelentésben az Iowákon harci tapasztalatot szerzett személyzet kikérdezése után összegezték a hallottakat. Ezek szerint az Iowa osztály lesz a háború utáni fejlesztések ideális kiindulópontja, melyre nagy sebessége és alapvetően nagyobb (konstrukciós) hibák nélküli kialakítása teszi alkalmassá. Ezek az új hajók viszont már nem igazán csatahajók, hanem az anyahajókat kísérő légvédelmi, de még inkább partraszállást támogató (tüzérségi) platformok lennének. Ez a megközelítés jól jellemzi a szigetcsaták hatását a US Navy gondolkodásmódjára. Kiemelték még a csatahajók jó kezelhetőségét szinte minden időjárási körülmények között, bár hibának rótták fel a meglehetősen „nedves” fedélzetet (amit megint csak a gyorsan kiszélesedő törzsformának tulajdonítottak), valamint a sekély vizű kikötőkben kicsit nehézkes kis sebességű manőverezhetőséget. Szintén gond volt, hogy a rombolók tengeri üzemanyag-feltöltésénél a törzs keltette hullámzás eléggé megnehezítette a műveletet. Javaslat is született a töltőállomás áthelyezésére, de ez végül csak az utolsó reaktiválás során valósult meg.
Kormányállás a Missourin, a kilátást a felemelt csövű Bofors színesíti (forrás)
Összességében véve pedig…
A csatahajók tervezésekor, hasonlóan például a harckocsikhoz, a tűzerő, a védettség és a sebesség között kellett megteremteni a kényes egyensúlyt. Az 1900-as évek előtt a gőzgépek teljesítménye a széntüzeléssel együtt viszonylagosan lassabb hajókat eredményezett. Általában az elvárás egy kiegyensúlyozott konstrukció volt, amit persze több dolog befolyásolt. Az első világháború előtt vált lehetővé, hogy viszonylag nagy teljesítményű, akár már turbinás (nem dugattyús) gőzgépeket alkalmazva gyorsabb, mégis erős fegyverzetű és páncélzatú hajókat alkossanak. A csatacirkálók, noha nem feltétlenül erre gondoltak a hajótípus kiagyalói, azok végső formájában a sebességet a védettség elé helyező nehéz egységek feltűnését jelentették. A sebességi fölény megszerzése időről időre felbukkant korábban és később is a stratégák fejében, hiszen a gyorsabb de erős fegyverzetű egységekkel meg lehetett volna választani a harc megvívásának helyét és idejét. A csatacirkálók sebezhetőségét látva a nagy hadihajók építésének végső célja az úgynevezett gyors csatahajó lett, mely sebességi fölényben van az ellenség nehéz egységeivel szemben, mégis erősen felfegyverzett és védett. A legtöbb tényezőt figyelembe véve a második világháborús osztályok között igazából egy ilyen hajóosztályt sikerült létrehozni, ez pedig az Iowa osztály volt. Az Iowák a 45000 tonnás standard tömeg megengedésével megkaphatták azt a gépészeti berendezést, ami a hosszú törzsű hajókat 33 csomóra is képes volt felgyorsítani, és közben a kor egyik leghatékonyabb fegyverzetét hordozhatták az igen jó minőségűnek tartott és nagy tömegben használt amerikai páncélzattal védve. Így aztán ironikus módon az utolsó csatahajók voltak a legjobb csatahajók is. A HMS Vanguard ugyan később készült el, mint az utolsó Iowa osztályú hajó, a Missouri, de a brit egység minden tekintetben elmaradt az amerikai hajóktól.
A Wisconsin, valószínűleg a háború után (forrás)
A különböző filozófiák mentén, eltérő körülményekre és elsődleges feladatokra tervezett második világháborús csatahajók között elég nehéz reális, objektív sorrendet felállítani, mégis az Iowa osztályt okkal lehet tekinteni a legjobbnak közülük. Az amerikai hajók sebessége volt a legmagasabb, ágyúik valószínűleg egyenértékűnek tekinthetők a japánok nagyobb, 460 mm-es lövegeivel is, a páncélzatuk, annak elég jó elrendezése és a lemezek minősége miatt, szintén a legjobbak közé sorolható. Az amerikai ipar technológiai háttere nagyon pontos tűzvezetést lehetővé tevő radarokat biztosított, ráadásul a hajók egészében véve igen megbízhatóan működtek, ami sokszor nem volt jellemző a többi nemzet csatahajóira.
Ez a két fenti kép a Battlestations: Pacific játékból származik, és saját készítésűek. A játékot nagyon tudom ajánlani annak, aki szeretné az amerikai meg a japán haditengerészet fontosabb hajóit és repülőgépeit, kicsiktől nagyokig, irányítani. Meglehetősen jól és igényesen összerakott játékról van szó, szép grafikával és rengeteg izgalmas, irányítható egységgel. A program egyik fő jellemzője, hogy szabadon gondolja tovább a valós eseményeket az amerikai, és persze főleg a japán hadjárat során. A képek például az engaño-foki csatát bemutató küldetés során készültek, ami a játékban a valóságtól eltérően úgy zajlik, hogy a gyors csatahajók utolérik Ozawa admirális északi, csali hordozóit, és kettőt ki is lőnek közülük. Csakhogy, a hordozókról ezúttal kamikazék szállnak fel bevetésre, és a screenshotokon látható, borzalmas sérüléseket lehet begyűjteni pár ránk zuhanó japán géptől. (Jó, kicsit hagytam is magam, hogy látványos legyen...) Bár a játék nem veszi figyelembe a leszakadt orr-rész sebességre gyakorolt hatását, és természetesen pusztán csak a látvány kedvéért rajzolták meg így ezt a sérülést a játék készítői, mégis, szerintem szemléletesen mutatja, hogy az all or nothing csatahajók páncélozatlan, de óriási orra mennyire sérülékeny lehetett.
Forrásjegyzék és linkajánló
A források mellé igyekeztem pár szóban írni is róluk, hiszen aki érdeklődik a témában, sok esetben találhat a lenti helyeken még jó információkat, képeket, adatokat.
Könyvek:
Norman Friedman: U.S. Battleships, An illustrated design history
W. Garzke és R. Dulin: Battleships, United States Battleships 1935-1992
Robert Sumrall: U.S.S. Iowa (BB-61) Data # 3
Rob Stern: U.S. Battleships in action, Part 2
Internet:
A vonatkozó Wikipedia lapok, amik esetleg nincsenek megemlítve, de a témába vágnak. A Wikit lehet leszólni, de megfelelően kritikus hozzáállással magában is jó forrás, segít a talált dolgok rendszerezésében, és a forrásai közül is lehet válogatni adott esetben.
A http://navweaps.com/ oldal számos cikke, a külön kiemelteken túl is. Ez egy, hát, egyszerűen zseniális oldal, néhány témában elképesztő részletekkel szolgál, és érdekes, ráadásul nem túl hosszú elemzések is vannak rajta. Aki többre kíváncsi, mint az általánosabb összefoglaló (angol) cikkek és oldalak, annak ez az oldal az aranybánya.
Flottaszerződések:
http://en.wikipedia.org/wiki/Washington_Naval_Treaty
http://en.wikipedia.org/wiki/Geneva_Naval_Conference
http://en.wikipedia.org/wiki/London_Naval_Treaty
http://en.wikipedia.org/wiki/Geneva_Conference_%281932%29
http://en.wikipedia.org/wiki/Second_London_Naval_Treaty
A sok wikilapból látható, hogy kicsit bonyolultabb volt a szerződések rendszere meg egymásutánisága, mint ahogy én próbáltam leegyszerűsíteni őket a sorozat elején. Abból a szempontból is érdekes lehet elolvasgatni ezeket a bejegyzéseket, hogy ez a folyamat volt tulajdonképpen az első nagy nemzetközi fegyverzetkorlátozási egyezmény.
http://acelmonstrum.host22.com/pow.html#2 Ez pedig Horváth Zoltán úr kiváló oldaláról az ide vonatkozó rész. Az összes többi cikkét is igazán ajánlom!
Fotók:
Navsource: http://www.navsource.org/archives/01/05bbidx.htm A navsource a legtöbb képem forrása, a navweaps-hez hasonlóan egyedülálló forrás, csak ez a képek tekintetében. De vannak olyan aloldalai is, amik egy-egy képhez oldalas leírásokat adnak, pl. a tűzvezető rendszerekre vagy akár néha a fegyverekre rákeresve is találhatók ilyenek.
http://maritime.org/doc/plans/index.htm A hajók eredeti, teljesen részletes tervrajzai, remek forrás, és persze több más hajó terveit is tartalmazza.
http://www.worldaffairsboard.com/battleships-board/58361-king-george-v-class-battleship-1939-a-4.html A King George V-ről készült, iszonyú jó képek, részletfotók.
Általános:
http://foxtrotalpha.jalopnik.com/iowa-class-battleships-are-the-widest-ships-to-ever-use-1680273877 pár fotó
http://www.cs.mcgill.ca/~rwest/wikispeedia/wpcd/wp/i/Iowa_class_battleship.htm pár részlet is van
http://www.maquetland.com/article-919-battle-ship-uss-new-jersey-bb62-english-version- egyéb összefoglaló
http://www.voodoo-world.cz/battleships/usa/iowa.html Adatokat tartalmazó, hosszú táblázat, és röviden a hajók történetének fontosabb állomásai, főleg a világháborúra vonatkozóan.
http://wolfsshipyard.com/Misc/NeverWeres/united.htm "Sosem volt" hajók, valamint létezett, de meg nem valósított tervek. Az előző poszt egyik kommentjében már idéztem.
Fegyverzet:
http://www.combinedfleet.com/f_guns.htm Az ágyúk adatai; ez egy jónak tűnő oldal, de néha fenntartásokkal kell kezelni, amiket állítanak. Főleg, ha a csatahajókat pontozzák... Ugyan magam is azt írom, hogy az Iowa osztály volt a "csúcs", azért a maga nemében a Bismarck meg a Tirpitz vitte a pálmát, és a Richelieu-k is remek hajók voltak. Pont a második világháborús angol csatahajók hagynak kívánnivalót maguk után, úgy tűnik az általam olvasottak alapján!
http://navweaps.com/Weapons/WNUS_16-50_mk7.htm A főlövegek adatai a navweaps-ről, ez volt a legfontosabb forrásom.
http://en.citizendium.org/wiki/16%22-50_caliber_MK_7_naval_gun
http://navweaps.com/Weapons/Gun_Data_p2.htm Lőportöltetekről részletesen; rengeteg érdekes dolog van itt!
http://www.ussiowa.org/pics/turrets/general.htm Nagyon részletes leírások találhatók itt pár dologról, így pl. a töltési folyamatról is.
http://eugeneleeslover.com/AMMUNITION/40MM-GUN-BOOK-QUAD-OD-4391-1.html
A 40mm-es állás típusáról; az oldal többi részén is remek, régi leírások vannak részben beírva, részben beszkennelve, meg lehet tudni pár fontos apróságot egy-egy adott témában. A tűzvezetés kapcsán vettem még hasznát az oldal más részeinek.
https://www.youtube.com/watch?v=dVvEPTYrcXA
http://www.williammaloney.com/aviation/USNavyMuseum/OtherExhibits/pages/36Yamato26InchArmorPlate.htm A Jamato 26 inches lemezén a 406 mm-essel ütött lyukról először itt találtam fotót, aztán persze megint a navweaps-en volt a kísérlet tényleges leírása...
http://www.navsource.org/archives/01/57u.htm Oerlikon infok
http://www.okieboat.com/Propulsion%20plant.html A meghajtásról. Kicsit részletesebben van itt szó a kazánokról például.
Páncélzat:
http://www.combinedfleet.com/metalprp.htm
http://forum.worldofwarships.eu/index.php?/topic/1669-all-or-nothing-battleship-protection-concept/ Leírás az all or nothing elrendezésről.
http://www.kbismarck.org/forum/viewtopic.php?t=277 A "decapping" lényege.
http://www.eugeneleeslover.com/ARMOR-CHAPTER-XII-A.html
http://pwencycl.kgbudge.com/I/o/Iowa_class.htm Egy egészen kiváló összefoglaló, amit először a páncélzat vastagságainak leírásához találtam meg.
http://www.kbismarck.org/forum/viewtopic.php?t=2925 A legfontosabb forrásom, részletes leírás a páncélzatról, elrendezéséről, készítéséről.
http://pwencycl.kgbudge.com/A/r/Armor.htm A páncélzatokról, torpedóvédelemről általában.
http://www.globalsecurity.org/military/systems/ship/armor.htm
http://warships1discussionboards.yuku.com/topic/10418/Mild-steel-HTS-and-STS-Properties#.VPi9j-FzLPs Igazi ínyenceknek a páncéloknál felhasznált különböző acélok néhány tulajdonsága. A hitelessége kérdéses, én nem tudom eldönteni, de szerintem valódi adatokról van szó.
http://en.wikipedia.org/wiki/Action_of_22_September_1914 Ezért kellett a torpedóvédelem a modern hajókra...
http://www.ar15.com/forums/t_1_5/1675837_WWII_Ship_Damage.html&page=1 Sérüléses fotók, van néhány egészen durva is.
Tűzvezetés:
http://dreadnoughtproject.org/tfs/index.php/Coincidence_Rangefinder
http://dreadnoughtproject.org/tfs/index.php/Stereoscopic_Rangefinder
http://en.wikipedia.org/wiki/Ship_gun_fire-control_system
http://en.wikipedia.org/wiki/Armament_of_the_Iowa-class_battleship
http://www.eugeneleeslover.com/USNAVY/CHAPTER-20-A.html
http://www.worldaffairsboard.com/showthread.php?t=48521&page=4
http://www.navweaps.com/index_inro/INRO_Bismarck_p1.htm
http://archive.hnsa.org/doc/firecontrol/partg.htm A tűzvezetésről szóló részt főleg innen állítottam össze, a képeket mindenképpen. Ezek a tengerészeknek szánt szemléltető anyagok, így aztán utólag pótolhatatlan szolgálatot tesznek a téma iránt érdeklődő laikusoknak! Sokkal több, és szerintem közérthető részletet írnak le, abszolút javaslom böngészésre!
http://www.ibiblio.org/hyperwar/USN/ref/Ordnance/GS-Mk14/
http://web.archive.org/web/20041028050854/http://www.dustdevil.com/ppl/billgx/mk38.htm A fő tűzvezető radarokról vettem innen dolgokat.
http://www.navweaps.com/Weapons/WNUS_Radar_WWII.htm Radarok adatai.
BB-4:
http://www.history.navy.mil/our-collections/photography/us-navy-ships/battleships/iowa-bb-4.html képek
http://www.navy.mil/navydata/ships/battleships/iowa/bb4-iowa.html rövid leírás
http://en.wikipedia.org/wiki/USS_Iowa_%28BB-4%29 Wiki
http://forum.worldofwarships.eu/index.php?/topic/2582-uss-iowa-bb-4/ A fő forrásom.
http://www.navsource.org/archives/01/04a.htm Képek a navsource-ról.
http://www.maritimequest.com/warship_directory/us_navy_pages/uss_iowa_bb4.htm fotók
BB-49:
http://en.wikipedia.org/wiki/South_Dakota-class_battleship_%281920%29
http://en.wikipedia.org/wiki/Number_13-class_battleship
http://en.wikipedia.org/wiki/Eight-eight_fleet
http://en.wikipedia.org/wiki/Amagi-class_battlecruiser
http://en.wikipedia.org/wiki/N3-class_battleship
http://en.wikipedia.org/wiki/G3_battlecruiser
(Igen, ezért a részért nem ástam fel mindig a netet egészen... De a BB-49-nek utánanéztem máshol is, pl. a könyveimben.)
http://www.sperrymarine.com/corporate-history/sperry-marine A Sperry gyro stabilizer, amit végül kihagytak az eredeti South Dakotákról is. Sajnos nem igazán találni róla semmit, csak, hogy egy 5 tonnás verziója egy rombolón ki lett próbálva.
Egyebek:
http://www.navweaps.com/index_tech/tech-054.htm A barn door stop sztori.
http://forum.worldofwarships.com/index.php?/topic/776-japans-battleship-kirishima/ A Kirisima elsüllyesztése.
http://www.gyrodynehelicopters.com/5_inch_38_cal__gun.htm A másodlagos tüzérségről.
A hajókról egyenként:
IOWA:
http://en.wikipedia.org/wiki/Japanese_cruiser_Katori#Attack_on_Truk
http://www.myfoxdc.com/story/23909330/honor-veterans-day-aboard-the-uss-iowa-battleship Innen vettem az élelmiszerre vonatkozó kapacitásokat.
http://www.navsource.org/archives/01/61a.htm
http://www.ussiowa.org/general/html/willie_d.htm A Porter incidensről.
http://www.pacificbattleship.com/page/battleship_of_presidents Megint a Porter incidensről.
http://www.pacificbattleship.com/page/world_war_2
http://www.navweaps.com/index_tech/tech-107.htm A hajó légvédelmi eredményei részletesen.
NEW JERSEY:
http://www.history.navy.mil/research/histories/ship-histories/danfs/n/new-jersey-ii.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Typhoon_Cobra_%281944%29 A tájfun, amibe a 3. Flotta belement, más néven "Halsey tájfunja", köszönhetően a tengernagy újabb idióta döntésének.
http://en.wikipedia.org/wiki/USS_Spence_%28DD-512%29 A tájfunban elsüllyedt egyik romboló.
MISSOURI:
http://web.archive.org/web/20071016203731/http://ussmissouri.com/press/2001/19Mar.htm A kamikaze temetéséről.
Kentucky:
http://en.wikipedia.org/wiki/Sacramento-class_fast_combat_support_ship A Kentucky gépeit ezekbe a hajókba építették be.
Mint látható, az Illinois pl. hiányzik a felsorolásból. Róla a Wiki és a könyvek alapján írtam, ilyen formán ismét jelzem, hogy az összes Wikis lap nincs felsorolva külön.
A nyitókép forrása: link
1. rész: http://modernwartech.blog.hu/media/image/2015-06-02/11946165/az_iowa_osztalyu_csatahajok.
2. rész: http://modernwartech.blog.hu/media/image/2015-06-02/11946165/az_iowa_osztalyu_csatahajok._2_resz
3. rész: http://modernwartech.blog.hu/2015/04/12/az_iowa_osztalyu_csatahajok_3_resz_194
4. rész: http://modernwartech.blog.hu/2015/04/26/az_iowa_osztalyu_csatahajok_4_resz_446
5. rész: http://modernwartech.blog.hu/2015/05/07/az_iowa_osztalyu_csatahajok_5_resz_411
6. rész: http://modernwartech.blog.hu/2015/05/21/az_iowa_osztalyu_csatahajok_6_resz_651